5.fejezet

Light & Dark

5.fejezet
Amy szsz.
/másnap reggel 7 óra\


Az este folyamán meg tanultam kezelni Eliot fegyverét, bár lőni nem hagyott vele.. Jó az érvei jók voltak.. Egy hotel szobában ez egy kicsit feltűnő dolog lenne.. De megígérte, hogy elmegyünk egy helyre.. a nevére most nem emlékszem, pedig biztos, hogy mondta. Na, mindegy. Szóval ott gyakoroljuk a lövést. Persze majd csak suli után.. a lányok így is sokat fognak kérdezni, mivel nem töltöttem „otthon” az éjszakát..
- Mit kérsz reggelire?- kérdezte Eliot, miközben épp a szobapincérnek telefonált.
- Semmit. - nem akartam valami éhenkórásznak tűnni.. Így is olyan izé, hogy nála aludtam.. de az a pláne, hogy nekem volt bűntudatom.. Lehet, hogy megőrültem? Talán.. véglis bérgyilkosnak készülök.. talán a szakmával együtt jár.. de az is lehet, hogy apámtól örököltem.. Őt mindig is dilinyósnak gondoltam.
- Akkor hozzanak még egy rántottát pirítóssal és narancslével. Ennyi, igen. Köszönöm. - mondta. Én csak a szememet forgattam. Ő és az a fene nagy lovagiassága..

Alexander szsz.

Egy új suli, csak mert Mr. Spirit úgy határozta meg kell ölnöm a kislányát, de előtte férkőzzek a közelébe. Nem tudom, miért akarja megölni az utolsó élő rokonát, de nem is érdekel. Nekem ő csak egy újabb név a listámon, semmi más. Amily Spirit. Még ma végzek vele és holnapra azt sem fogja tudni a város, hogy itt jártam. Könnyű meló. Semmi érzelem. Csak egy golyó a fejébe, s már odébb is állhatok. A pénzt pedig szépen elutalják a számlámra. Tiszta ügy. A suliban már minden megvolt, így nem volt más dolgom, mint órára menni. A diákok szép lassan elfoglalták saját helyüket, s már a tanár is rég bent volt, mikor az ajtón kopogtak.- Tessék?!- szólt. Az ajtót kinyitva egy srác és egy lány lépett be rajta. Két padra tőlem volt három lány, aki folyamatosan a két későt szuggerálták.- Hölgyem..?- nézett a lányra szúrós szemmel.
- Elnézést kérek. - válaszolt.
- Rendben. Foglaljon helyet.. – A tanár ekkor szétnézett a teremben. A szabad helyek már igencsak fogytán voltak. - Mr. Curs bizonyára szívélyesen megossza önnel a helyét. Nem, de?- nézett az előttem ülő srácra kérdő tekintettel.
- De. - válaszolta a fiú, majd arrébb húzta a cuccát, így a lány mellé fért.
- Maga ki?- a tanár ekkor a sráchoz fordult.
- A nevem Eliot. A többi rajta van a papíron. - mondta, miközben átnyújtotta. Volt valami ismerős a srácban, de nem tudtam volna megmondani, hogy mi.
- Jól van. Üljön le valahová.
Leült és az óra folytatódott tovább. Az agyam viszont ezen a lányon és azon az Eliot nevezetűn kattogott. Amikor kicsengettek, mindenki átsétált a következő órájára, kivéve őket.- Mi az?- kérdeztem a lánytól, mikor elém állt, így elállva az utam. Erre ő a szemeit forgatta.
- Csak köszönteni akartalak a suliban. -mondta, s eközben lopva Eliotra nézett.
- Értem. Nos, akkor kösz. - már kerültem volna ki, de utánam szólt.
- Várj!- érintette meg a vállam. Megfordultam, hogy a szemébe nézzek. Benne is volt valami ismerős. Túlságosan is ismerős.
- Mi a neved?- kérdeztem a kedvesség legapróbb látszatát is mellőzve. Ettől ő megriadt kissé, de próbált uralkodni magán.- Am.. Amy Sprite. - mondta.
- Sprite? Az nem egy üdítő márka?- emeltem fel szemöldököm.
- Ja, plusz az én nevem és gyűlölöm, ha viccet csinálnak belőle!- fakadt ki hirtelen. Hmm.. még akár élvezhetem is ezt a két napot.. már ha ilyen a társaság.
- És a pasid?- néztem jelentőségteljesen a srácra.
- Csak volt. - javított ki szinte rögtön, mire megengedtem magamnak egy félmosolyt.
- A neve Eliot.
- Értem.. de mond csak.. ő akkor most valamiféle személyi testőröd?
- Magam sem tudom. Amúgy elárulod végre, hogy hívnak?- kérdezte Amy.
- Alexander, de legtöbben csak Axe-nak hívnak. - ha tudná ez a lány, hogy én valójában egy bérgyilkos vagyok, azonnal elszaladna. Így viszont.. szereztem magamnak egy játszótársat erre a két napra.. hmm.. Lehet, hogy egy kicsit tovább is maradok, mint kéne..
- Szóval Axe.. mond csak, van vezetékneved is, vagy te ilyen keresztneves srác vagy?- kérdése helyénvaló volt, mégis zavart.
- Winter. - válaszoltam végül. A szemei hirtelen kikerekedtek, mintha szellemet vagy valami hasonló rémséget látna. Aztán erőt vett magán és ismét rám mosolygott.- Minden rendben?- kérdeztem.
- Igen.
- Amy!- szólt ekkor Eliot.
- Most mennem kell. Örülök.. - elakadt egy pillanatra, a szemét ellepte valamiféle fátyol, de aztán szinte rögtön folytatta.- Örülök, hogy megismerhettelek Axe.
- Engem ért a megtiszteltetés Miss Sprite. - mondtam, majd megfogtam a kezét, s ahogy némely filmben szokás, kezet csókoltam neki. Az Eliot nevű srác ezek után mellénk sétált, kitépte Amy kezét az enyémből és elrángatta mellőlem. Ebben nem volt semmi különös számomra, hisz véglis eddig a lány csak az övé volt. De nem rám volt mérges.. sokkal inkább Amy-re. Vajon miért?

Megjegyzések